Ha újra lehetne kezdeni...

Az ember hajlamos lenne sok mindenen utólag változtatni. Ki nem tévedett életében? Ki nem szeretne egyes dolgokon utólag változtatni. Kis simításokat végrehajtani a cselekedeteiben, mondataiban, reakcióiban. Vagy akár nagyobbakat is, egész döntéseket utólag megváltoztatni. És ezáltal jobb irányba terelni az életét. A kérdés az, lehetséges lenne-e ily módon bármit is változtatni azon, amit az Élet, meggyőződésem szerint valami felettünk álló elképzelés alapján (és ide bárki behelyettesítheti a saját hitét, és senki nem követelheti a sajátjának az igazát, még akkor sem, ha az a legelterjedtebb elképzelés) kitervelt nekünk. Itt eszembe jut egy film, amit nagyon régen láttam már, és egyike azon keveseknek, amelyek cselekményére és mondanivalójára ennyi idő után még pontosan emlékszem (lehet már Róza működik). Talán a Pillangó effektus a címe, de nem tenném le a nyakam. A lényeg az, hogy a sztoriban, egy srácnak lehetősége van újrakezdeni, és másképpen dönteni bizonyos helyzetekben. Újra meg újra, és egyre inkább rossz irányba fordulnak a dolgok. Tanulságos. Ezért hát úgy döntöttem, én semmin nem változtatnék. Ami megtörtént, annak bizonyos, bár időnként számomra is ismeretlen, sőt azt is mondhatnám, néha nehezen elfogadható céllal kellett megtörténnie. És valamiért talán valaki úgy vélte, szükségem van rá. S ha nem is látom most egyes történésekben, hogy miért volt szükség rá, az nem azt jelenti, hogy valamikor nem fogok erre rájönni.

És mondom mindezeket pont akkor, amikor ráébredtem arra, mennyi minden másképpen történhetett volna az életemben, ha bizonyos pillanatokban másképpen döntök. Hány esetben voltam rosszkor, rossz helyen. Vagy ismertem meg valakit a legszerencsétlenebb momentumban. Van viszont egyetlen dolog, amit ha elérhetnék, megoldhatnék, elintézhetnék, akkor lázadás nélkül tudnék belenyugodni a saját sorsomba, bármikor, bármibe. Ha minden egyes alkalommal, a saját cselekedeteimből kifolyólag történnének a dolgok, és nem mások, néha rosszindulatú vagy akár hibás jóindulatú "közbelépéseinek" következményeként. Na igen, akkor lenne az Élet igazságos.

Az a személy, akivel való beszélgetés kihozta mindezeket ma belőlem, azt kérdezte, hogy mi ösztönzött a blogírásra. A legfontosabb indok azonban itt a főoldalon, piros betűkkel, és a címe az, hogy: A provokáció... Remélem megérti így a válaszom.

Szerettem volna, ha egyes történésekhez szerencsésebb időpontot talál a sors, de annyira azért nem volt kegyes. Hiszen mindenkivel megvan a terve. S nekünk meg az marad feladatként, hogy tanuljunk. Mindenből tanuljunk. Hogy amikor ott az idő, jobbá tehessük az életünket.

Mikháza: félviagrás gruppen (hecc)

Időnként szőrnyen lapos. De milyen is lehetne egy olyan kabaré, amelyen egyértelműen érződik, hogy politikai megrendelésre készült szövegekkel van teletűzdelve. Egy magára valamit adó, politikai kabarét előadó csapat akkor lehet hiteles és egyben igazán vicces, ha nem próbálja vicceivel befolyásolni az emberek gondolkozását és mind a két oldalt kigúnyolja a hibáiért. Egyoldalúsággal oda a hitelesség. Mindezt ma Mikházán éppen, de mindenhol ugyanezt adták elő.

Na most mi lesz?

Nyertek a spanyolok. Természetes volt. Euro2008, nehogymár oroszok jutnának a döntőbe. Amúgy meg nem játszodtak szinte semmit. De mi lesz ezután, vasárnap döntő. Megrágom, kire szavazzak az iwiwen. Nem mintha olyan sokat számítana, de azért jó lenne eltalálni. S pontosan azért, mivelhogy nem számít, arra fogok szavazni, akinek szurkolok, s nem arra, aki az esélyesebb. De ki az egyik és ki a másik? Ez legyen a legnagyobb dillémám az életben.

Botanikus kert, v. június v. 2

Ma bemutatom nektek néhány képben a Botanikus Kertet. Kissé visszafogottan, csak egy részét, ugyanis ma reálisan bújkáltam, mivelhogy a Gyógyszerészeti Egyetemnek valami bulija volt közben a bejárat előtt, s bejártak időnként. Valószínűnek tartom, hogy a bulinak kapcsolata lehet a mostanság lezajló fejlesztésekkel, lehet megnyitják majd látogatóknak is a helyet. De ez csak feltételezés részemről. Ime, így néznek ki az ottani HELYEK. Kellemes kis sarka a világnak. Mint megszoktam, annak ellenére, hogy alig 11 napja jártam ott utoljára, újabb virágok pompáznak, miközben mások elnyíltak. S a felismerhetőség szempontjából, itt egy másik LINK.

"Használjátok" őket egészséggel, nevezzük virágterápiának. Nálam működik:))

Nincs élet net nélkül...

Nyertek a németek, hüére ordibáltuk magunkat, már csak a spanyolok holnap, aztán minden ok. Mert hüén nézett volna ki, ha az Euro2008 döntőjében a törökök az oroszokkal, két "nagyon" európai ország játszik. Így hát, hajrá spanyolok, holnap meg már remélem megy a gépem is. Most aludjunk.

Függőség

Ma leégett a videokártya a gépben, szerencsére délután, amikor már semmi valamirevaló számitógépes üzlet nincs nyitva. Megvallom, nagyon szar érzés, tehát ez biztos jele a netfüggőségnek. Majd írok erről a pszichikai függőségről egy tanulmányt. Összehasonlítót. Remélem közzé tudom tenni ezt telefonról.

Fontos az optimizmus

Megtetszett egy mondat, amit ma egy barátnőmnek írtam bíztatásként, megosztom hát veletek is: "Én legalább azt őszintén bevallom saját magamnak, hogy a saját természetes optimizmusomba menekülök időnként."

Csak erős idegzetűeknek

Merthogy felfordul az ember gyomra. Sikerpropagandára épülő, pökhendi, jellegzetesen barkómélás megnyílvánulásnak vagyunk a tanúi. A dolog ott indul, hogy az udmr-vel szemben nyertes Tőkés püspök (lásd EU parlamenti választások), nyílt levelet írt Markónak, amelyben összefogásra kéri. Rámutat arra, hogy a "erdélyi magyarságunk nemzeti érdekeit fölébe kell helyeznünk a megosztó pártérdekeknek." És az a Markó, aki folyamatosan az "egységben az erő(szak)" politikáját hangoztatja már a konkurencia megjelenése óta, indokolatlan esetekben is, egyszerűen lekezelő módon azt válaszolja, hogy "valószínűleg más-más véleményünk van arról, hogy éppen milyen helyzet „alakult ki”."
Csak érteném meg valaha is, hogyan lehet az, hogy annyi ember elnézi ezt a pökhendiséget, amely valószínűleg meggondolkoztatja azokat is, akiket amúgy elbutítottak a püspökellenes propagandával, aztán ettől függetlenül az rmdsz-re teszi a voksát. S azok, akik már nem szavaznak, azok sem gondolják meg, hogy a legegészségesebb dolog az lenne, ha elmennének és olyan konkurenciát biztosítanának az udemerájosoknak, amelyet ne legyen képe ilyen markóbéláknak (kicsiknek és nagyobbaknak, mert vannak bőven ott) így kezelni az erdélyi magyarság sorsát.

Marosvásárhely éjszaka

A hely, ahol megállok, csendes lenne, de két cigányló késő esti vacsorájának hangjai megszakítják időnként ezt a csendet is. Pedig mennyivel jobb lenne nélkülük, amire valószínűleg maguk is rájönnek, mert szép lassan tovább mennek. S közben elkészül a kép, amelyen az éjszakában mintha élne a város. Azért ennyire nem él, erősítettünk kicsit a fényeken. A hatás kedvéért csupán.

A bátyó szülinapja

Bulizunk. Aki innen hiányzik, annak elmeséljük majd. Jók legyetek!

Enyed is egy jó hely.

Újabb pszichiátria. Újabb betegek, újabb dokik. Ezúttal Gyulafehérváron. Aztán lejárt ez a munkanap is, hazafele indultam, s felhívtam egy enyedi jóbarátom, aminek az lett az eredménye, hogy rögtön hárommal találkoztam. S elbeszéltük a régi szép emlékeket, bulikat, találkozókat, amelyeken résztvettünk, vagy amelyekről csak hallottunk. Persze ők is érdeklődtek, olyan személyről is, akiről bármilyen meglepő én tudok a legkevesebbet. És szép lassan elkezdett nem érdekelni, le kell írjam ezt, ha már ide tévesztettem a szót. Kanyarfúróval fogom megközelíteni a mondandóm. Azt szokták mondani, a kivétel erősíti a szabályt. Ami másképpen azt is jelenti, hogy minden szabály alól lehetnek kivételek, sőt vannak. Ezek szerint "a vér nem válik vízzé" szabály alól is lehetnek kivételek. És vannak. Igenis, néha a vér is vízzé válik, keserű vízzé. S ide passzol akkor újra az idézet a Kasszandra álmából: "Jegyezzétek meg, fiúk: Nincs fontosabb az életben a családnál." Hozzátenném, hogy azt nem szabad elfelejteni, hogy valaki kiskorodban kiszedett a kakából, amibe naponta kerültél.

Újból vadásztam

Finom lenne a húsa, ha nem fényképezőgép lett volna épp a kezemben. Az egész sima látogatásként indult a rigófészekhez. Mivelhogy elvileg egy évben kétszer költenek a rigók, időnként lecsekkolom őket. Nos, vagy kölcsönt vettek fel a banktól és más lakásba költöztek, vagy még nincs itt az ideje az újabb akciónak. Így hát arra gondoltam, akkor meglesem a múltkori nyulakat. Aztán mivel ott sem jártam valamirevaló sikerrel, elindultam az erdőben. Aztán egyszercsak megriasztottam őkelmét. Néhány magastérdemeléssel továbbszökkent, de aztán megállt, s már próbáltam is lencsevégre kapni. Nehéz így fényképezni, sötét van az erdőben eléggé, izgatott is az ember, adrenalinszint magas. Aztán kezdődött a becserkészés. Természetesen az egész környezet ellenem játszott, a pókhálóktól kezdve, a folyton képemben, szemembe bemászni próbáló szunnyogokkal folytatva. Jó 300 méteren keresztül időnként megálltunk, de pont akkor szökkent tovább, amikorra nagynehezen fokuszolt a gép. A szerencsém az volt, hogy a szél felőle fújt, s így nem igazán érezte az emberszagom, meg aztán én is elég elővigyázatos voltam. Végül egy bozótban kötött ki. Ott megállt, úgy tünt, biztonságban érzi magát. Egy nagy fatörzs takarásában folyamatosan közeledtem feléje. Nem mozdult, csipkedte a leveleket a cserjékről. Ott voltam egy fa mögött, olyan 10 méterre tőle. Kibújtam kicsit, csináltam egy képet. Aztán egy másikat. Aztán csengetett a telefonom... Aztán indulhattam is hazafele. De, éljen az adrenalin, a világ legszuperebb találmánya.

Veszélyes lehet blogot írni

Hallom ma a hírekben, hogy megnőtt azok száma, akiket a blogjukban írottak miatt zártak be. Szomorú az, amikor egy embert bezárnak a véleménye miatt, bármi legyen is az. A magánvéleményhez mindenkinek joga van, főleg egy saját oldalon, amit ugyebár azok látogatnak csak, akik saját akaratukból teszik ezt. Csak nem fognak bezárni, amiért ezt ide leírtam...

Kasszandra álma

Ahogy Woody Allen látta. Azt mondják, nincs perfekt gyilkosság, de amikor van, akkor más problémák lépnek közbe. Van egy mondat a filmben, amit át kellene adjak valakinek: "Jegyezzétek meg, fiúk: Nincs fontosabb az életben a családnál." Nahát a fiúk aztán kicsit túlzásba is viszik ezt, persze nem mindenképpen érdektelenül. A két testvérnek különböző oka van erre, de mindkettőnél a pénzhez kötődik. Egyik kártyázik és fogadásokba öli, a másik szerelembe. Érdekes kombináció. És amelyik a szerelembe öli, az a motiváltabb. Őt hajszolja önkéntelenül a nő, a neki való megfelelés, a sikeresnek mutatkozás. A szereposztás fantasztikus. Természetesen kell hozzá a nő, hogy megértsük, miért akar annyira megfelelni Ewan McGregor. Haylet Atwellnek hívják ezt a nőt, simán sikerül megértenünk a főszereplőt. A másik testvért Collin Farrell játssza, pszichiátereknek külön ajánlom a személyiséget, lenne amit analizálni rajta. És a rendező fantasztikusan érezteti, hogy nem lesz minden rendben. Ennél többet nem árulok el, meg kell nézni.

Botanikus kert, v. június

Az igazi vasárnap mostanában az, amikor meglátogatom a kedvenc helyem. Azért jó vasárnap menni oda, mert akkor senki nem zavar. Sokan nem ismerik a helyet, eddig még csak őzekkel találkoztam ott, és az utóbbi időben valami varjak riasztottak egy fészekből kiesett varjúfióka miatt. Csodálkozni járok oda és azért, mert bármikor megyek, tud valami újat nyújtani. Rég odajárok, mostanság annyi különbséggel, hogy a csodákat megpróbálom mások számára is megörökíteni, lefotózni. Segítő társamnak nem találtam még nevet, de folyamatban van az is. Természetesen a hely nem magától alakul, de talán majd egyszer megköszönöm azoknak, akik ott dolgoznak, mert sokkal tartozom nekik. A legbohémebb pillanataimban az ők munkája öntött lelket belém, tehát tényleg sokkal. A hely egy botanikus kert. Növények, virágok élnek ott. És mivelhogy egy kedves személy "virágbolondnak" nevezett a minap, ugye nem meglepő, hogy szívesen megyek oda. Minden alkalommal más virágzást élhetek meg ott. Ezúttal ŐK VIRÁGOZTAK.

Ha a tudományosabb verzióját nézné meg valaki, akkor az ITT TALÁLHATÓ.
De rajtuk kívül is csináltam néhány képet a húgom liliomaival.

Sikeres ébredés

Kicsit nehéz volt, de sikeresen ébredtem a tegnapi esküvő után, s megosztanék néhány gondolatot. Gyerekek. Sok apró, futkosó gyerek, egyik édesebb a másiknál. Kezdve a még kosárban alvótól, egészen a már mászó, futkározó apróságig, minden volt. A buli pedig fenomenális, egyrészt sok régi ismerős, másrészt a jól megszokott arcok. Aztán lehetőségem volt néhány fényképet csinálni egy igazi fél méteres ágyúval. Hát... Majd kibővítettem a gyertyás kollekciót egy egész jó képpel az esküvői tortáról. Igaz, hogy megkóstolta a gép is a tortát:-)

Mégegy "bolond"

A ma délutáni program egy újabb bolonduláshoz fűződik, esküvőre megyek ugyanis. A vőlegény egy jó barátom, akiről sosem hittem volna, hogy megelőz, de ebből is látszik, hogy mennyire le vagyok maradva. Mondhatni, gyakorlatilag a teljes tanulmányi életünk közös, ugyanis 12 éven keresztül ugyanabba az iskolába jártunk (mindig más osztályba), aztán csoport társak voltunk 5 éven keresztül az egyetemen. S már ő is megbolondult, mindannyiunk óriási meglepetésére feleségül megy hozzá egy lány. Mondtam is neki a minap, hogy ezt nem gondoltam volna, de ha már így esett, akkor használjuk ki a lehetőséget, bulizzunk egy nagyot, de ami a legfontosabb, kívánjunk nekik sok boldogságot és ennek érdekében kívánjuk nekik egész pontosan azt, hogy az akit ma az oltárhoz és a házasságkötő terembe vezettek az igaz társuk legyen az életben és igaz szerelemmel szeressék egymást. Nem, dehogyis érzékenyültem el.

Péntek 13

Állítólag összefüggés létezik a Da Vinci kód elméletével, ugyanis egy péntek 13-i napon hajtották végre a pápai rendeletet és ölték meg egyenként azokat a keresztes lovagokat, akik a hadjáratból visszatérve szembeállították a pápát a Jézus emberi mivoltát igazoló dokumentumokkal, előjogokat harcolva így ki a katolikus egyházfőtől. Aztán az megunta a pattogást... Én pedig a neurológusokat untam meg mára, s megyek a pszichiáterekhez, remélem így péntek 13 fejében elengednek.

A Stezii hasadéka

És este 7-re ide is értem, nagy plazmatévén nézem a meccset, meg is éheztem rendesen. A pincércsaj ugyanaz, különbség annyi, hogy én meg "nőtlen" vagyok;)) s az este hosszú...
PS. A legjobb ebben a helyben, hogy úgy néz ki, hogy a tulajdonosnő még nálam is nagyobb virágbolond, minden asztal tele, s a rózsakert észbontó!

Păltinis, Oncesti csúcs

Az egész úgy kezdődött, hogy véget vetettem 4-kor a munkanapnak. Elindultam a szállás felé, amit Resináron túl, a Stezii hasadéka nevezetű panzióban foglaltam. Már szálltunk ott egyszer meg, jó kis hely. Már induláskor játszadoztam a gondolattal, hogy Păltinis onnan már csak 24 km, így hát hamar jött a döntés. Aztán mivel Păltinisen a felvonó nem működött, bepróbálkoztam egy offroad menetbe. S itt vagyok, majd otthon kibővítem a beírást, mert nehéz pötyögni telefonról. S lesznek képek is.

Kiegészítés: szerencsés voltam, mert amikor mentem fel Păltinis felé, óriási zuhé volt, azt hittem nem tudok bár fotókat sem csinálni, ehhez képest mire felértem, kisütött a nap. A felvonó mellett egy híd alatt el kell menni, onnan autóval elfogadható (nem kezdő sofőröknek) úton (3,5 km) lehet felmenni ugyanoda, ahová a felvonóval. Összesen 200 méternyi gyaloglás után már meg is van az 1713 méter magasságban fekvő Oncesti csúcs.

S akkor íme néhány KÉP

Megérkeztem Szebenbe

Erősen piknik hangulat van a Pszichiátriai Intézetben, a baj az, hogy nekem itt melózni kell, s rám ragadt a lustaság. Na IJB...

Ez a nap a húgomé!

Megvolt ma a nagy nap, amely leginkább az édes kis húgom életében fontos pillanat, de szinte az egész család számára egy nagy boldogság. Összefutott mindenki, egész nap rohangálás, természetesen a sofőr és a fényképész szerepe nekem jutott. Ez utóbbi is kedvemre volt, sok szép lány és legényt volt alkalmam lefotózni, megörökíteni, amint kilépnek a nagybetűs ÉLETbe a Bolyai nagykapuján ugyanúgy ahogyan annak idején, ezelőtt sok-sok évvel jómagam is megtettem azt. Holott lehet, hogy jobb lett volna valahol elbújni egy sarokban és nem kilépni, de hát ez van. Mindenki meghatódott, egész csermelynyi könny gyűlt össze, én pedig szörnyen költői szeretnék lenni, s nem igazán siker, tudom:-) Én lévén a fényképész, mint szokásos, egyetlen fénykép készült velem és a húgommal, de azt megosztom veletek is. A ballagás utáni bulin pedig néhány pillanatot arra is szakítottam, hogy lencsevégre kapjak néhány csodálatos rózsát, azokat is meg lehet tekinteni ITT. Aztán még van egy fotószesszió a két meccs között, ami a banketten lesz majd hamarosan, de sajnálattal közlöm, azok a képek nem lesznek nyilvánosak:-)

Kedves meggyanúsítás

Véletlenül sikerült így. Egy jó barátom felesége, aki maga is jó barátnőm, megkért lévén, hogy a kislányának évadzárója volt ma az oviban, hogy vigyem őket haza délben, merthogy délutánra még vissza is kell jönni a bulira. S aztán úgy esett, hamarabb értem az ovihoz, mint az anyuka. Békés arcom van úgy néz ki, mert simán kiadták a kislányt (egy barátom biztosan irigykedne!), csak úgy mellékesen kérdezték meg, hogy mi is a nevem (lehet szimpatizált velem az óvónéni, azért). Mondjuk ismert a kislány is, ami valószínű elősegítette a helyzetem. Osztán felöltöztünk, s kimentünk a játszótérre, amely az ovi előtt volt, s találkoztunk néhány anyukával, akik ismertek, persze, rögtön azt hitték, rátaláltam egy titkos lányomra. Mondjuk az is elememben volt, hogy kicsit rá is játszottam erre, merthogy nem is lenne rossz ötlet, de hát nem megy az olyan könnyen, mint szeretném esetleg. Tehát az egész csak elméleti szinten maradt... Érdemes azonban elgondolkodni azon, mi lett volna a hír akkor, ha nem tisztázzuk a dolgot az anyukákkal, vagy esetleg voltak olyan szemlélők is, akik nem ismerték meg az igazságot.

Ébredés a Bumerángra

A reggeli tevékenységek már nagyobb rész automatizálódnak "ebben a korban". Aztán már kényelmetlenül is érzi magát az ember, ha nem szisztematikusan hajthatja őket minden reggel végre. Ébredés, s bekukucs az ircre, aztán odateszünk egy kávét (ez királyi többes, merthogy nem segít senki). Amíg a kávé lefő, adunk kis vizet a virágoknak, megcsodáljuk milyen szépen fejlődnek. Ma le is fényképezném őket, de holnap már remélem le is fogom, érkezik ugyanis a gépem. Meglátogatjuk a fontosabb e-mail postafiókokat, semmi érdekes, csak a már jól megszokott spammeket töröljük a fiókból. Közben megy a slágerrádióban a Bumeráng, dől belőlük a hülyeség. Ma kivételesen blogot is írok így reggeliben, az este már nem volt kedvem, mert kikaptak az olaszok, a fantasztikusan játszó holland mechanikus narancstól, és már a románok is készülnek megverni őket:-)) Azt majd meglátjuk, a vak is azt mondta. Új nap kezdődött, lássuk mi érdekeset hoz, s bár nem igazán mondhatom, hogy kialudtam magam, amúgy is hiába feküdnék vissza, több már nem menne, csak még jobban álmosítana. Tehát felébredtünk.

Foci EB 2008 v. 1

Elkezdődött. Rúgják a bőrt naponta. A lányok a régi szöveggel jönnek, hogy 20-an futnak egy labda után, s mikor egy utoléri elrúgja. Nem érzik a játék lényegét, ez természetes. Logikára épül. Meg ügyességre. És ha olyasmit nézel, amit nem értesz, az unalmas lesz. Az eddigi meccsekben bejött simán a papírforma. Iwiwen is taroltam, de szerintem mindenki más. Az eredményeket nem írták még jóvá. Holnap (ma) játszanak a románok a franciákkal. Nem igazán szeretem a franciákat, s amúgy is hajlamos vagyok azoknak szurkolni, akik közelebb vannak. Nehezemre esik megfogalmazni, hogyan gondolom ezt. Legyen elég annyi, hogy amikor a gyenge magyar futballal játszottak a románok, az egyetlen voltam a negyedben, aki a balkonon kiordibált a magyar gólnál, amikor mindenki csendben volt. De a franciákkal szemben, Isten bocsáss`, inkább a románoknak szurkolok. Megvallom, amikor az olaszokkal játszanak majd, akkor nehezebb lesz, a hollandoknak pedig a kedvenc focistám az edzője, Van Basten. Azt majd meglátjuk. Amúgy is az a legjobb, amikor akárki nyer, találsz örömet. S így lesz. Nézzétek. Ha érdekel.

A másik Boleyn lány végig

A végére aztán már el is veszítette a fejét a második Boleyn lány. Veszélyes játékot játszott, a női büszkesége által vezérelve. Henrik király gyengesége igazán férfiúi. Beleesik a női csapdába, mint az szokott lenni velünk férfiakkal. Úgyhogy, az vessen rá követ először... Igazán jónak mondható film, Scarlett Johannson fenomenális, és Natalie Portman meg Eric Bana is hozza a formáját. Szerezzétek meg és nézzétek.

A másik Boleyn lány

Egy jó barátnőm ajánlására belekezdtem. A téma érdekes és egyben lázító is. Az első 38 percben sikerült megtudni, hogy a királyok mázlisták és mindent szabad nekik, bárkit. A második felét kénytelen vagyok későbbre halasztani, mert egyéb program alakult, de várom a folytatást. Érdemes megnézni.

PS. Megérkezett a Tiffan's Villányi Pinot Noir...

Csatársorban

Kifejezetten jól ment ma a focizás, nem tudom, talán a kezdődő Európa bajnokság hatására-e vagy valami más miatt, kiújult a csatárvérem, s egymás után lőttem a szebbnél szebb gólokat az ellenfél kapujába. Azt is mondták a csapat társak, hogy ha Picurka látott volna, itthon hagyja valamelyik csatárját. Mondjuk ez enyhe túlzás, mert az idő vas foga már kikezdett engem is, de a hozzáállással nem volt baj, óriási játékkedv, harci készség, szóval minden összejött, mindent eltaláltam, amit kellett. Nyertünk tehát, úgyhogy meg is bontottam a tegnap vásárolt Badacsonyi Rieslinget. El kell mondjam, jó kis testes bor, és nagyon jól megy a camembert sajttal. Szerencsére hétvége van, s lehet lustálkodni. Azt is teszem tehát.

Bevásárló délután

Körbefutkároztam a bevásárlóközpontokat, mindenhol sikerült elkölteni valami pénzt. Így van ez, ha akarja, ha nem az ember. Ezért találták ki őket. Szerencsére én célzottan megyek oda általában. Örömmel tértem vissza egy régebbi szokásomhoz. Lévén, hogy újra jönnek a kajabonok, minden hónapban, amikor megjönnek, kiválasztok egy jó bort, mivelhogy az egyik bevásárlóközpontban lehet sört, bort így is fizetni. A baj csak az, hogy szép lassan kifogynak az újdonságokból. Ma találtam egy Badacsonyi Riesling Selectiont, Szeremley Huba pincészetéből, egy Olasz Riesling - Rajnai Riesling házasítást. Az évjárat 2004, le van már hűtve, a hétvégén megkóstoljuk. Juteszembe, hamarosan megérkezik amúgy a rég megrendelt Tiffan's Villányi Pinot Noir, a 2004-es évjáratból, sajnos nem azzal fogom már elfogyasztani, akinek rendeltem, de lehet jelentkezni a szerepre:-)

Amúgy nyilvánosan szeretném megköszönni két jó barátnőmnek, hogy megtiszteltek a kicsengetési kártyával, sok sikert kívánok nekik a nagybetűs ÉLET felé irányzott lépéseikben. Puszi Ági, puszi Szidi.

2 büntipont

Ma egy napra túlzottan sok bajom volt a rendőrökkel. Reggel a nagyoláhfaluba való indulás hevében levadásztak 65-el "száguldás" közben a Hosszú utcában. Minden simán ment, nem egészen 3 perc alatt megvolt a jegyzőkönyv, amibe csak úgy sportból beleírattam, hogy nem értek egyet a mért sebességgel (lehet több volt:-), beinkasszáltam persze az első 2 büntipontom is. Aztán késő délután, amikor hazafelé indultam a nagyoláhfaluból, belekeveredtem egy gyanús körforgalomba. Életemben ilyet nem láttam, határozottan érdekes megoldások vannak náluk, ha akarsz egy teljes kört csinálni a körforgalomban, hogy visszaforduljál, összesen 4 piros jelzőlámpán kell átverekedjed magad, merthogy perfekt be vannak állítva, amikor az egyik zöldre vált, a következő automatikusan pirosra. Nem tudom, mit tévedhettem mégis, de amikor kitértem a körforgalomból, rögtön leintett egy, amelyik a születése után nem tanult tovább, és igényt tartott a könyvemre. Az teljesen egyértelmű volt, mire pályázott, mivelhogy folyamatosan azt hangoztatta, hogy ha elveszi a könyvem, akkor csak sokára kerül vissza Maros megyébe. Szerencsére amikor látta, hogy nem kapkodok rögtön a zsebem után, felfogta, hogy ez nem az a nap, amikor spágát fog kapni, s kénytelen volt visszaadni a könyvem. Le sem izzadtam, annyira meglepett a próbálkozása. Sajna nem fényképeztem le a körforgalmat, mert a nagyoláhfaluban lemaradt a fényképezőgépem, jön holnap Cargussal. Utána beletapostam rendesen a gázpedálba, mert szerettem volna még 4.-én hazaérni, amúgy is elég fájdalmas volt pont ezen a napon odamenni.

PS. Belekukkantottam a jegyzőkönyvbe, s kiderült, nincs beleírva, mennyivel futottam bele a radarba... Valószínűleg kiskaput hagytak egy esetleges "megegyezünknek", aztán elfeledkeztek róla. Ebből fellebbezés lesz, formai okokra hivatkozva...

Óvást teszek le holnap reggel

Valószínűleg a szekus barátaink is előre olvassák. Jó néhány bizonyítékunk van arra, hogy felszívódtak bizonyos szavazatok. Olyan jegyzőkönyvek, amiben 920 érvényes szavazat van, és ebből csak 900 jelenik meg a pártoknál. Holnap reggel összecsődítem a sajtót, s óvunk. Csomó, csalásra utaló jel van már. 585 szavazatot kell visszaszerezzünk. Bár ennél többet vettek el.

Ennek csalásszaga van...

A Maros megyei tanácsban az MPP 4,76 %-ot kapott, gyakorlatilag 585 szavazat hiányzott a bejutáshoz. Ezzel szemben a megyei tanácselnökjelöltünk 1021 szavazattal többet kapott, mint az a tanácsoslista, aminek ugyancsak ő van az első helyén. Országos szinten az eddigi eredmények alapján az MPP megyei tanácsoslistái szinte 5000 szavazattal többet kaptak, mint a megyei tanácsosjelöltjei. Nem csoda, hogy olyan nehezen jutnak be az eredmények, hogy kedden délben van a megyében végleges eredmény. Amúgy pedig nagyon könnyű kikozmetikázni egy eredményt, mert az két lapból áll, az elsőn vannak a főbb pártoknak a szavazatszámai, a második lapon vannak a bizottsági tagok aláírásai, a két lap pedig egyszerűen csak össze van csatolva. Ilyen körülmények között valaki csak akkor tudja bizonyítani a csalást, ha maga is összeadja az összes körzetből az eredményeket, amihez viszont csak akkor jut hozzá, ha mindenhol volt megfigyelője.

Hepaj volt a javából

Választási utóhangokat pengettünk a tévében (marosvásárhelyi helyi tévé), különböző felállításokban. Ott volt Lokodi, Tőkés, Benedek Imre, Borbély, Ráduly majd jómagam is. Érdekes módon, amikor valamit elveszít az rmdsz, vagy potenciálisan veszíthet, ahelyett, hogy megnéznék annak az okát, hogy kevesen mennek el szavazni, mindegyre megtalálnak más hibást keresni. Jelen esetben természetesen az MPP-t próbálják hibásnak feltüntetni, az elvett szavazatokért, de ami röhejes, a mozgósítás hiányáért is okolják. Vajon miért nem inkább azt említik fel, hogy elherdálták a magyarság 75%-ának a támogatását, majd számon kérik mástól, ha nem sikerült megszólítani az általuk eltávolítottakat. Hogy az rmdsz-től vette-e el az MPP a szavazatokat nehéz megállapítani, arra viszont hajlamosak, hogy minél több embert mozgósított volna az MPP, annál több szavazatot emlegessenek elvett szavazatként. Ami nem enyhe ferdítés. A tegnapi adásban több betelefonáló (valószínűsíthetően szervezetten) igyekezett gyenge magyarként feltüntetni az alternatívát nyújtó bejutott tanácsosokat. Elmondtam hát, hogy meggyőződésem az, hogy a fiatal generáció volt az, aki amúgy nem ment el szavazni, mi megpróbáltuk mozgósítani ezt a fiatal generációt, de azt mindenki meg kell értse, hogy egy nagyon távolságtartó pozíciója van ennek a fiatal generációnak a politikával szemben, azon kellene elgondolkozni, ki juttatta őket ide. Nem lehet az MPP számlájára írni azt, hogy nem tudta kimozdítani a fiatalokat ebből a helyzetből. A magyarságnak akkor sikerült volna megőriznie a tanácsban a többséget, ha sikerül legalább egy embert bejuttassunk, sajnos ez 800 szavazat hiányán múlott. De azt a 2191 szavazatot, amit az MPP kapott, azt plusz szavazatként kell kezelni, mert nem az rmdsz-től vette el a szervezet, mint ahogy az is valószínűsíthető, hogy a Tőkés András szavazatai sem mentek volna Lokodi Edit irányába, hanem a távolmaradás homályába maradnak. De még mindig ott van 60%-nyi magyar, akit senki nem szólított meg, de akiket nem az MPP taszított az érdektelenségbe. Bármennyire próbált Borbély mellébeszélni ebben a témában és az MPP-re ráhúzni a vizes lepedőt.

Visszük el ma a balhét a tévében

Ma délután 4-kor a ttm marosvásárhelyi televízió adásában elbeszélgetünk kicsit a választásokról.

Csalódtam bennetek emberek

Részben megértek bizonyos dolgokat, fenntartásokat, de ettől függetlenül annak tudatában, amit életemben megéltem, bizonyos emberekkel a politikában, nem tudom megérteni az érdektelenséget, félrevezethetőséget. Egyelőre ennyit írok ma, a végleges eredmények tudatában újabb véleményeket teszek majd közzé (ha esetleg érdekel bárkit is, mert úgy néz ki sokakat a saját sorsa sem). Tisztelet azoknak, akik nem esnek az említett kategóriába.

És ti, akik nem mentetek el szavazni, ti vagytok azok, akik leginkább markót érdemlitek.

Na, szavaztam is

Megvolt! Szavaztam, egész pontosan voltam választani. Maradjon az én titkom, kire ütöttem a pecsétet, nem mintha szégyellném, csak hát ez így korrekt. Amikor 7 óra 5 perckor megjelentem a 37-es körzetben, még kissé felkészületlenül értem őket, aztán nagy nehezen megtaláltak a listán, miután már három helyen végignéztek. Igaz kétszer kellett a pecsétet belenyomjam a tuspárnába, úgyhogy két fordulósnak is mondható a szavazás számomra. De minden zajkeltés nélkül két "Votat" között kivonultam a szavazófülke magányából és újratöltést kértem. Szeretném világossá tenni, a szavazatomat nem fényképeztem le, de nem azért, mert nem lett volna lehetőségem rá, egyszerűen szükségem nem volt erre:) Viszont kevesebb mint 5 perccel azután, hogy választottam, Vásárhelyen kisütött a nap. Persze messze álljon tőlem, hogy bármit megpróbáljak ebbe belemagyarázni, csak jólesett, jelzésértékűnek ítéltem meg. Mindenkinek hasonló élményeket kívánok. Hajrá magyarok! Hajrá székelyek! Hajrá Erdély! Éljen az autonómia!

Ki korán kel, álmosan szavaz

Hogy aranyat lel-e közben, azt nehéz meghatározni. Hamar, gyorsan kell a kávét meginni, azt biztos, valahogy összevakartam magam, ebben az órában még nem is pirkad. No nem azért kellett ilyen korán kelnem, mert ma kell menni szavazni, hanem mert a havadiak is szavaznak ma és annak érdekében, hogy minden jól menjen, időben kell a megfigyelőink ott legyenek a szavazóbizottságban. El sem tudjátok hinni, mennyi mindent kitalálnak az emberek, hogy csalhassanak. És amikor a hatalom megtartásáról van szó, akkor sokkal határozottabbak, mint ha a megszerzéséről lenne szó. Mert a hatalom megtartása általában a rendellenességek eltakarását is jelenti. Úgyhogy, korán kell kelni ilyenkor, korábban, mint ők.