2012. november 11., vasárnap

Emlékezés

Négy éve már, hogy szomorú emléke van ennek a napnak, de emléketek ma is ugyan olyan elevenen él bennem. Ugyanolyan szükségem lenne a véleményedre, sok esetben. Nagyon hiányoztok, drága barátaim, és a sors rendelte (a segítségetekkel is) mellém őt, aki megérti és átérzi ezt. Én megyek tovább az általunk megálmodott úton, és az ad erőt, hogy magam mellett érezlek titeket. Aztán majd egyszer viszont látjuk egymást, és megbeszélünk mindent.