2013. november 11., hétfő

Már 5 egész hosszú év...

... telt el és mégis ugyanolyan elevenen ÉLTEK az emlékezetemben. Hétvégén kopjafát avattunk. Nem mondanám, hogy jól viseltem. De az életnek mennie kell tovább. Mi élünk, TI a lelkünkben velünk éltek. Nagyon sok szépet mondtak el az emberek vasárnap rólatok. Én mondani nem igen tudtam. De újra átéltem azokat az éveket, amikor még itt voltatok, azt a sok értékes, együtt töltött percet, órát, napot. Nem tudtam mesélni róla, egyszerűen még most se tudok. Pedig annyi mindent elmondhattam volna, de egyszerűen nem tudtam. Annyi eleven emlék, mintha ma történtek volna. Néha nézzetek le ránk onnan fentről, és jelezzetek valahogy, ha nem a jó úton járunk. Cserébe mi kibírjuk, ameddig újra találkozunk.