2009. május 31., vasárnap

The Illusionist

Újabb film, így vasárnap délutánra pont jó. Itt csak egy illuzionista hívja ki maga ellen a sorsot, az osztrák trónörököst és menyasszonyát, aki gyerekkori szerelme. Csakhogy ő akkor még egy paraszt volt és nem tudta eltüntetni magukat, amikor reájuk találtak. Edward Nortont a Primal Fear óta tartom nagyon jó színésznek, de ő játszott az American History X-ben is... Annyi év után is egymásra ismertek... Az osztrák titkosszolgálat szeme nyitva... És a nagy kérdés az, hogy a jóindulatú tanács mennyire jóindulatú... a herceg nem szereti, ha átverik, minden illúziónak a magyarázatát szeretné... talán jobb lenne megszivatni, mint úgy csinálni ellenséget belőle, hogy érezze rajtad múlt, hogy nem maradt szégyenben... a szerelem örök és veszélyes lehet... "az egyetlen rejtély, amit nem tudtam megoldani, hogy miért nem tud a szívem elszakadni tőled"... az igazság kimondása fáj, de főleg a pof utána... aztán minden fájdalom elmúlik, csak a másik oldalon nő... és kitalál egy új előadást... a karhatalom erőszakkal próbálja megérteni, hogy mi történik... a gyilkos herceg pont a nézőtérben, amikor megidézi a lányt... s hogy a végét a rendőr képzeli el vagy igazság, az már teljességgel mindegy.

2009. május 30., szombat

Újra 17 (17 again)

Ki ne szeretne időnként újra 17 éves lenni és megváltoztatni élete rossz döntéseit? Felépíteni egy valamikor elbaltázott karriert. Főhősünknek, akitől a felesége válik, akit gyerekei levegőnek néznek, főnöke 16 éves munka után hátrányba helyez egy 2 hónapos (de nyilván jobb fenekű) munkaerővel szemben az előléptetésnél, lehetősége adódik újra beiratkozni a középiskolába, ahol a kosárcsapat 20 évvel azelőtti fotóján már szerepel. Egy osztályba kerül a lányával, akinek barátnői jó partynak tartják... Főleg most, miután helyrepakolta a lánya HMCs (értsd helyimenőcsávó) pasiját... Huppsz, találkozás a feleséggel, akinek persze, hogy ismerős a fiatalkori férjkinézet... és a szexuális nevelési órán a lányok sírnak... hát igen, s a bunyót utána mindenki megnézheti a telefonján (hisz napjainkban...)... tisztességtelen ajánlat felajánlani az időközben volt feleségnek, hogy segítesz a kertet újrarendezni, főleg, hogy félreérthető... hohohóóó, a kedvenc számot betenni a barátunk (fiunk) anyjával a tánchoz, korrekt dolog ez?... de fontos dolgokat lehet így megtudni, úgy néz ki... vannak az életben hülye helyzetek, szerencsére ilyen esetek nem történhetnek meg csak filmben... végre bejött a találka az apukának (a szerepet bevállaló régi haver) is az igazgatónővel... vigyázat, még sokáig így beszélsz, és a lányod megpróbál megcsókolni!... megpróbálja... aztán meglepő, mire kattannak be egyes igazgatónők... a "bácsi" bevallja a lányának, hogy 17 éve ugyanazt a lányt (az anyját ugye) szereti, mert valahogy le kell vakarja magáról... visszatérve egyes igazgatónőkre, ha elf nyelven beszélsz velük, rögtön az ágy jut eszükbe... és az állak leesnek, aztán az összes frusztrált barátnőtől bekaszálunk egy pofot... jó ötlet úgy elmondani a gondolatainkat, mintha egy levelet olvasnánk éppen... aztán otthagyni a papirost... és a történelem megismétli önmagát... "Meg tudom magyarázni." "Meg?" "Nem, abszolút nem."... "Tudtam, hogy akarok egy új esélyt az élettől, de most már tudom, hogy veled akarok egy újabb esélyt"... s vége, esős napokra szuper.

Választások előtt, kiegészítés

Van a dolognak még egy vonzata, amit a teljesség kedvéért szükséges megemlíteni. Egy nagyon fontos, gyakorlatban bebizonyosodott tényről van szó. Éspedig, hogy a romániai választásokon kifejezetten könnyű lecsalni, elcsalni az ellenfél szavazatait. És azonnal elmagyarázom hogyan. Először azonban arról, miért kell ezt is figyelembe venni véleményem szerint, amikor azon filozofálunk, mi vezethette még a püspök urat oda, hogy összefo(gj)(ss)on (ki minek nevezi, szabadon). Amikor először függetlenként indult, udmr-seink még nem számítottak arra, hogy ekkora sikere lesz és nem készültek fel. Láthattuk azonban, mennyivel jobban felkészültek a Kincses Előd indulásakor. Ugyanezt a püspök úr is láthatta.

És akkor kis útmutató arról, hogyan működik egy választási bizottság. Van egy elnöke, alelnöke és vannak bizottsági tagok, akiket a pártok delegálnak (független jelölteknek nem lehet képviselője). A bizottsági tagok felügyelik a választás folyamatát, majd részt vesznek a szavazatszámlálásban, amely végén kiállítják és aláírják a jegyzőkönyvet, amit után a szavazóbizottság elnöke beutazik a Megyei Választási Bizottsághoz és leadja a választási jegyzőkönyvet. A bizottsági tagoknak joga van egy másolatot kapni az illető jegyzőkönyvből, amennyiben a szavazás megkezdése előtt kérvényezik azt. A másolatot hasonlóképpen minden bizottsági tag aláírja. Ezeket a másolatokat amennyiben a párt összesíti, lehetősége van egy párhuzamos számlálást végezni, természetesen abban az esetben, ha minden bizottságba delegált képviselőt (Maros megyében 539 ilyen bizottság van). Ez az egyetlen módja az eredmények helyességének a leellenőrzésére. Független jelölteknek erre sincs lehetősége. Az ember azt gondolná ez a rendszer kizárja a csalás lehetőségét, holott van egy óriási hibája. A jegyzőkönyv két lapból áll. Az első lapra felkerülnek az eredmények, a második lapon vannak a bizottsági tagok aláírásai. Így hát a bizottsági elnöknek nincs más dolga, mint kicserélni az első lapot, hozzácsatolni egy más eredményt a második lapon levő aláírásokhoz. Természetesen nem a többi párttól fogja elvenni a szavazatokat, hanem például egy független jelölttől, akinek amúgy sincs lehetősége leellenőrizni, hogy milyen jegyzőkönyvet adott le. A független jelölt szavazatai nagyobb részét átírja a saját pártjának, az összegek találnak (leadott szavazatok száma, stb.). Ha valaki nem hinné, milyen egyszerűen működik a dolog, adok példát is. Az utolsó helyhatósági választásokon megfigyelőinket szállítottam ki több ízben 4 Maros megyei faluba. A szavazás lezárása után megszámolták a szavazatokat, majd éjjel utánuk mentem. Mindenikük megkapta a jegyzőkönyv másolatát és hazajöttünk. Éjjel egykor egyikőjüket felhívta a bizottság elnöke, és nekiszökött, hogy elrontotta a jegyzőkönyveket, menjen vissza. Miután szólt, hogy mi történik és neki nincs hibája a dologban, tisztáztuk a helyzetet az illető kicsit túlfűtött bizottsági elnökkel. Kiderült, hogy egy véletlen folytán pont az udmr-s bizottsági tag állította ki hibásan a jegyzőkönyveket és a színtiszta magyar falúban a összes udmrs szavazatot a PRM kockájába írta be, senki nem vette észre, mindenki aláírta a jegyzőkönyveket és másolatokat. Miután kiderült a hiba, nem volt szükséges visszamennie a tagunknak, másnap kicserélték az mi példányunknak is az első oldalát (hoztak helyette egy helyesen kitöltött első oldalt, a prmsért cserébe). Kíváncsiságból kérvényeztük a megyei választási bizottságtól, hogy kapjunk egy példányt a bizottsági elnökök által leadott jegyzőkönyvekből, természetesen visszaútasítottak, hogy nincs jogunk hozzá (pedig a megyei bizottságban is volt tagunk).

Kincses Előd függetlenként való indulásának láttuk az eredményét. Annak fényében már tudjuk, hogy mégegyszer nem lett volna esélye a püspöknek függetlenként nyerni, sőt azt is kockáztatta volna, hogy újabb lehetőséget ad árulóinknak a nagy nyeresség lekomunikálásához. Emiatt végülis részemről megbocsájtatik az összefogás, sőt tudva azt, hogy a lista 5. helyezettjének nincs esélye, talán újra ráütök egy pecsétet, a Tőkés nevére, s nem a tulipánra. Hisz véleményt KELL ezen a szavazáson is nyílvánítani és ebára mégse szavazhatok...

2009. május 26., kedd

Botkert, s választás előtt

A délutáni unalomban elkezdtem nézelődni az EU parlamenti választások jelöltjei és azok aktivitása után, itthon és Csonkaországban egyaránt. Az itthoni annyira nem érdekel, őszintén szólva kissé felfordul a gyomrom, a nagy magyar összefosás által előadott markó-Tőkés kézfogástól, főleg ha a valamikor Láncos templomi gyűlésre gondolok, amikor onnan nem messze az "UDMR congres" a püspököt kirúgta, mint a macskát .... Ha valaki akkor közli, hogy egyszer még lesz olyan, hogy a püspök azt mondja, "szavazzon a tulipánra", szemberöhögöm és aljas kollaboránsnak tartom, aki a megszokott módon próbálja rossz fényben feltüntetni Temesvár hősét. Azóta is tisztelem a püspök urat, csak hát, vagy rossz politikus vagy a tanácsadóit választja rosszul meg. Mindenesetre, ezt másképpen nem tudom megfogalmazni, minthogy nem szerencsés dolog az árulókkal paktálni. Még magyarabbul: korpa között megesznek a disznók. Tápiára áttérve, először is szögezzük le, hogy nem tartom helyesnek ezt a nevet, amit a székelyek találtak ki a gyászos sorsú népszavazás után. Szerencsétlen Anyaországunk azóta is csak szenved. Azt mondhatnuk, hogy a többség, aki a Csótányt megválasztotta, megérdemli. De a többség jórészét is elhülyítette a sajtó, amiről jól tudjuk, hogy nagyrésze kiknek a kezében van. Mondjuk ez nálunk sincs másképpen, csak a módszerek kicsit másak. Viszont mégis mondhatjuk, mindkét többségre, hogy ha sikerült a sajtónak őt elhülyítenie, akkor továbbra is megérdemli. No de odaát, úgy tünik, jön a FIDESZ. Csak én, aki még annak idején próbáltam magyarázatot találni arra, hogy az öszödi beszéd utáni megmozdulások mögül miért próbál kihúzódni a FIDESZ (ne tudják rásütni, hogy szélsőséges, próbálták), én azt most mégis nehezen tudom felfogni, hogy mit akar azzal nyerni a FIDESZ, hogy egyfeszt a Jobbik-ot támadja. Aki minden közvéleménykutató cég szerint 6%-on van. Ha esetleg lenyomják 5 alá, elvesztődik annyi jobboldali szavazat. Az nem a szociknak segít? Lehet én vagyok a naiv, mert nem akarok egyéb érdekekről gondolkozni?
De a lényeg az, hogy huginak köszönhetően nem ezen filóztam ma egész nap, hanem elmentünk fotózni egyet, s így lettek KÉPEK. S onnan a botkert a címben.
S két kedvenc képhez a direkt link: --1-- és --2--

2009. május 25., hétfő

A tökéletes trükk

A filmet régóta készültem megnézni, aztán úgy esett, hogy időm is akadt. Tehát nekikezdtem. Az értékelések alapján jónak kell lennie. Két bűvész életre halálra versengenek egymással, s ahogy elnézem a kezdő kockákat, a film a végkifejlettel kezdődik. Majd csak megértjük időközben, hogy mi is történt ("Van olyan titok, amiért őlni is érdemes?")... Aztán visszatér a múltba minden, sőt egész pontosan úgy tünik, mintha ugrálna az időben a film... Észbontó, hogy egy-egy trükk milyen egyszerű csúsztatás időnként, miközben a figyelmünket másra terelik. Első dolog, ami erről eszembe jut, az a politika, ahol minden szereplő ilyen bűvész... Csupa rejtély ez a film, s mint olyan, maximális odafigyelést igényel, hogy a jelenetek és időpontok közti ugrálásokat sikerüljön beazonosítani. Nem igazán ajánlatos romantikus hangulatban levő pároknak... Egy igazán véletlen tragédia... Ami tulajdonképpen két embernek az, az egyiknek hivatalosan és érthetetlenül, a másiknak titokban és hibásan... A bűvész a szerelmének se árulja el, hogyan működnek a trükkök, ha megteszi, veszélybe sodorhatja ezzel az életét, de ez még csak egy megérzés... Helyes megérzés volt, csak a kihasználó személyét nem találtam el... Az újrakezdésnél ottvan már kedvencke is... De ottvan az ellenfél is, bár ő még nem tőr életre... "Láttam a boldogságot, azt ami az enyém is lehetett volna."... És vannak olyan trükkök is, amelyeket nehéz megmagyarázni, bár viccesek... És olyanok, amelyeket nehezen értünk meg. De az üdvöske játszik... És ez már bolond gondolat. Itt már a vetélkedés odáig jutott, hogy a szerelmet is képesek vagyunk kockára tenni... A másik tanulság az, hogy sosem szabad saját sikerünkhöz jellemtelen embereket felhasználni, mert az balul üthet vissza... Ekkora butaság, felhasználni a szerelmet, aztán nem megbízni benne, amikor önzőségünk ellenére segít... Intrika a másik hátán, es Tesla vs. Eddison... és az érdekes fordulatok folyamatosak... de hogy tud valaki ilyen halált választani?... És a nagy trükk, a tökéletes, aminek a megfejtésén az ellenfél dolgozik, gondolkozik... Ördögi... Az egyiknek megvolt, a másik megcsinálta, ezt már igazán csak az érti meg, aki a filmet megnézi...

2009. május 24., vasárnap

Régi és új szép idők Szovátán

Rándultunk egyet ki Szovátára a napokban, újra megnéztem és megmutattam úgy, ahogy én rég, sokan pedig még soha nem látták. Úttalan utakon, megmászott dombokon keresztül, ahol csak a madár jár és időnként néhányan, akik ismerik a helyet. Elcsíptem egy szitakötőt is a Rigó tavon, amint a mellékelt "ÁBRÁK" mutatják, aztán olyan focimeccset néztünk, hogy egyrészt nem voltak visszamutatások, másrészt a játék közepénél leállították 10 percnyire a játékot cipőcsere és pályafestés céljából. Vicces volt. Szerencsére a végére az eső is megállt, s nem verte el a teljes estét. Jó muri volt EM2.

2009. május 17., vasárnap

Újabb hétvége

Szerencsére sehogy sem mennek egy lére mostanság a hétvégék. Mindig történik valami érdekes, különleges, vagy minek is nevezzem. Hisz jó lenne, ha nem kellene különlegesnek nevezni az ilyesmit. Jó lenne, ha minden nap megtörténnének jó dolgok, meg még ennél is jobbak. Szombaton is, meg vasárnap is, a sütést igyekeztem a tökélyre fejleszteni. Szombaton csórókolbász, vasárnap nyakaskaraj. Jó dolog, amikor szeretjük a hasunkat. Aztán volt szombat éjjel egy emlékezetes diáknapi záróbuli a patikában. Előtte kis kartingozás. Eszembe jutott az is, hogy terveztünk régóta egy kartingozást, de nem jött össze. Itt a Földön már nem is fog. Felpörögtem kicsit. Jót tett.

2009. május 12., kedd

A harangláb



A növényvilág egyedi szépségű képviselőjéről volt szerencsém fotókat készíteni, éppen virágzik. Ő az Aquilegia vulgaris művésznévre hallgat, magyarul közönséges harangláb, népi nevén sasfű. Összetéveszthetetlen. Csodálatos.

2009. május 11., hétfő

10 perc a közeletekben

Ma eltöltöttem a közeletekben fizikailag is 10 percet, hiszen a lelkemben mindig velem vagytok. Ott akartam lenni, egyedül. Veletek. Köszönöm. Aztán a kedvenc helyemen is töltöttem néhány percet, majd hazafele menet a kedvenc vendéglőnkben felidéztem egy emlékezetes pillanatot. Már fél év eltelt. Valahogy.

2009. május 10., vasárnap

Mulatós hétvége

Meglepődnétek, hogy mennyi embert össze lehet gyűjteni egy falusi Kultúrházba olyan emberek nevével, akik mulatós zenét énekelnek. Nem a kedvenc műfajom, bár egy-egy esküvőn jókat lehet táncolni reájuk. A hétvégén két mulatós énekessel voltunk Mezőfelében és Nyárádszentmártonban, mindenesként, én voltam sofőr, jegyszedő, fényképész, technikus staff, satöbbi. Teljesen véletlenül csöppentem bele és jó bulinak tűnt időt tölteni hétvégére. Voltam már másokkal is koncertszervezőként, jóval nagyobb vagy magukat nagyobbnak képzelő művészekkel, de azt kell mondjam, hogy bár magam is csodálkozom ezen kissé, ilyen muzsika sokaknak kell. És bár előtte sosem hallottam Sláger Tibóról és Klemyről, kénytelen voltam felfogni, hogy léteznek, amikor egyrészt a falusi kultúrt szinültig töltő emberek együtt énekelték velük a dalaikat, vagy a városi étteremben a pincérlány reájuk ismert amikor kijött az asztalhoz vagy egyenesen a Jazzben kérték tőlük fiatal lányok az autogramot. Persze, nagyrészük nem szereti hivatalosan a mulatós zenét.

Ugráló lovacskák

Szuper idő volt szombaton és meglátogattam a marosvásárhelyi lovarda által szervezett lovasugró versenyt. Fantasztikus, hogy mire képesek ezek a gyönyörű lovacskák, készítettem hát erről is néhány KÉPET. Más is történt szombaton, de arról majd egy elkövetkező beírásban számolok be.

2009. május 7., csütörtök

Boldog szülinapot!

Boldog szülinapot kívánok blogocska, ma vagy épp egy éves.

2009. május 4., hétfő

Majális Décsében

Az egyszeri gyermek a régi időkben, a nagy nemzeti munkásünnepi szavalaton komoly feladatot kapott. A vers címe: Május 1. El tudjuk képzelni, miről szólhatott a vers. Hát nem arról, ami Décsében történt. Mert ott is úgy történt, ahogy végül az egyszeri gyermek megfelelt a feladatra. Amikor felment a színpadra, a címet még tudta. Május 1. Aztán azzal folytatta: Május 2..., (csend) ... május 3 (kínos csend, majd a megoldás)... édesanyám, gyere menjünk haza! No, hát adva van egy szép hely, egy traktor, ami odavisz, egy társaság aki odamegy. És "ereszd el a hajamat". Festői környezetben, a virágzó cseresznyefák között, azt a kevés alvást ki sátorban, ki a lerobbant házban, sütés, főzés, csűrbuli, házbuli (ami szerencsére nem égett le, még ha mind a négy sarkánál meggyújtották se), sátortábor, zúza-pörkölt, "kútbadöglöttmacska", konyakos Buból lett kámfor, Elektromodulator Dwa, fiúk és lányok, ez szép volt. S volt egy jókedvű FOTOgráfus, aki néhány mozzanatát megörökítse.