Nagyon elegem van...

... azokból, akik nem fogják fel a helyzetüket. Amikor az ember azon dolgozik, hogy a legjobbat, legtöbbet adja magából a munkahelyén, nehezen tudja tolerálni azokat, akik bevették az 500mg-os Leszarom tablettát és úgy viselkednek, mintha nem is ott dolgoznának. Nem érdekli őket. Nem tudom elfogadni azt, amikor valaki bemegy déli 1 órára dolgozni és egy fél órás kajaszünettel kezdene, mert "joga van hozzá". És a kollégájának, aki reggeltől ott van, nem lenne inkább joga, hogy felváltsák? Nem hinném, hogy nagyok lennének az elvárásaim, egy olyan szakmában, ahol a pontosság az egyik alapfeltétel. Aki ennek nem tud, de ami rosszabb, nem is akar megfelelni, az menjen eladni piacra, mert ott, ha murkot adsz krumpli helyett, maximum más levest főz majd a háziasszony. De őszintén szólva, nem akarva senkit megsérteni, akinek nem inge, ne vegye magára, megalapozottnak érzem azt a véleményem, hogy nagyon felhígult a szakmánkban a képzés. Semmiképpen nem azt gondolom, hogy egyes iskolákban nem a megfelelő szakembereket képezik, de azt mindenképpen fenntartom, hogy egyes iskolákban olyanoknak is diplomát adnak (hisz kifizette a díjat), akiket nem lenne szabad odaengedni, hogy a beteg egészségével játszadozzanak. Vagy a gyógyszertár készletét tegyék tönkre. De valamiért úgy akarta az ég, hogy két klónnal is meg kelljen egymás után harcoljak. Igazán jó lenne, ha nem akadályoznák az ember a munkájában, hanem segítenék. Úgy talán lenne ideje, hogy ne lóhalálában oldja meg a dolgokat. De ez csak a jövő, meg kell harcolni érte. Amit nem értek, hogy egyesek miért nem fogják fel, hogy milyen helyzetben vannak. Vagy kitudja, más helyzetbe képzelik magukat.