A mai nap első órájában megtörtént valami, ami feléleszti a reményt, hogy kis odaadással lesz még esély egyensúlyt teremteni egy megviselt magánéletben. Ezenkívül mostanság az engem érdeklő témákban is reményteljes megmozdulások történtek, remélem ez így fog menni továbbra is. Nem könnyű a reménynek is helyet hagyni, a hiányérzet mellett, de ez az egyetlen esélye annak, hogy az ember el tudja fogadni az őt ért megpróbáltatásokat. Biztatom magam barátom, hogy tovább kell lépni. Csak lassan megy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése