2009. március 8., vasárnap

Ismétli önmagát

A történelemről mondják általában, hogy megismétli önmagát. Időnként az érzések is történelemnek nevezhetők, és régi érzések idején megfogalmazott gondolatok igazak, találnak máskor is. Egy régi érzésből fakadó sorokat osztok meg tehát, talán aktuálisnak is mondhatóak:

Talán most …

Egy társ, kit mindenki keres,
Talán most megtaláltam őt,
Ha van egy lány, akit szeress,
Tán holnap megkapod a nőt.

Talán ma újból láthatom,
Igen, ma is találkozunk,
Valahol tán megvárhatom,
Majd kéz a kézben ballagunk.

Talán egyszer majd megszeret
És én leszek a kedvese,
Talán majd akkor nem nevet,
Ha azt mondom, hogy jó vele.

Ha éjjel álma én leszek,
És örvend majd, hogy újra lát,
De biztos az, hogy szívemet
Nem éles tőrrel szúrja át?

S ha meghalok, mert elhagyott,
Síromon szál virág legyen,
Tudják majd azt, ki ott halott,
Elbánt vele a szerelem.

Remény: talán enyém lehetsz,
És nem te vagy a végzetem,
Talán majd egyszer megszeretsz,
És boldog lesz az életem.

Nincsenek megjegyzések: