2010. április 11., vasárnap

Fekszem bár...

Fekszem bár szépen ülök, alszom bár a szemem nyitva, tátognál, bár homályos a kép, de az agyam tiszta, Ma szemezek a nappal, így még nem nézett rám senki, Talán ezért szeretem a sötétet, mert ott nem lát senkiiiii. Ott biztosan sosem. A barátom nélkül sosem ittam semmit. Lelkileg velem volt, van mindig. Talán szemezek a nappal. Szeressetek a katika dalát. Én napok óta azt teszem.

Nincsenek megjegyzések: