2010. december 9., csütörtök

Integráció? Ki veszít belőle?

A mai napon egy kegyetlen társadalmi valóság fogalmazódott meg bennem és tisztában vagyok, hogy sokan rasszizmussal fognak dobálózni, ha leírom. De nekem nem egy népcsoporttal, hanem egy társadalmi réteggel van ez a dilemmám. Tény és tagadhatatlan, hogy a társadalmi réteg alanyai nagyobbrészt egy bizonyos népcsoportból kerülnek ki. De ne vágjunk a dolgok elébe és kezdjük a történésekkel. Bejön ma két páciens anyukája (hogy így fogalmazzak). Két darab ártámogatott recepttel, hisz mind a két gyerek beteg (illetve kettő belőlük). Persze nem ugyanaz a bajuk, tehát két különböző antibiotikum szuszpenzió van felírva. Az anyuka nem tudja kitölteni a recepteken az adatait, de ez már megszokott (egyesek már lustaságból is a "nem végeztem iskolát" kategóriába sorolják magukat, mint kiderült ez nem az ő esete volt). Miután felvázolom a két gyerek terápiás kezelésének a módját, nyilván ráírva a két szuszpenzióra a gyerekek nevét, a biztonság kedvéért ugye azért megkérdem, el tudja-e majd dönteni, melyiknek melyikből? Hát persze, hogy nem. Akkor kiegyezünk abban, hogy a lányéra plusz jelet, a fiúéra meg mínuszt írok (de nem vagyok biztos, mire az ajtón kilépett, még emlékezett). Jó barátom mondta erre, hogy lehet inkább rajzolnom kellett volna, csak hát arra kinek van ideje. No, de aztán a következő kérdésem az volt, hogy tudja-e akkor, melyik gyereknek mennyit kell adjon az antibiotikumból? Hiszen nem játék ez, a nem megfelelő dózis értelmetlenné, sőt akár veszélyessé is teheti. Kiderült, halvány lilája nincs. Számára a 2 x 5 ml kb. annyit jelentett, mint ha engem arról kérdeznének, ki csalt meg kit a Vad Angyal 26. részében. És a probléma nem ott volt, hogy milliliter az mennyi, hanem, hogy 2 meg az 5. Akkor kanál ki a dobozból, s megmutatni. Kivételesen volt rá időm. De őszintén szólva, biztos vagyok, hogy nem volt semmi értelme, mert otthon már összevissza adja majd.

Értelmetlen. Ezek az emberek úgy kapnak ingyenes gyógyszert a gyerekeiknek, hogy semmire se tudják használni. Megjegyzem, a mi, egészségügyi biztosítást rendszeresen fizetők pénzéből, hiszen az biztos, hogy ők soha fél banit be nem fizettek. ELVÁRJÁK, hogy ingyen kapjanak mindent, ha 1 lejt kell fizetni az antibiotikumra, akkor már csak az ingyenes kell csak, holott nyilván az a gyerekükön semmit nem fog segíteni. Miért? Mert ők nem dolgoznak, nincs miből fizessék. De, miért nem dolgoznak? Persze, ezenkívül arról se feledkezzünk el, hogy a helytelenül kezelt fertőzések vezettek mindegyre oda, hogy újabb, meg újabb antibiotikumokat kénytelen az emberiség feltalálni. Mindig azt szoktam mondani, hogy a nem betartott terápiás kezelés az olyan, mintha enni adnunk a baciknak.

És itt most csak az egészségügyi oldaláról beszéltem ezeknek a dolgoknak, mert azzal találom magam szembe nap mint nap. Várok mindenkit a liberális, "ember"védő képviselők közül, töltsenek el néhány hetet a hivatásomban. Mert nekem már nem meggyőződésem, hogy az emberi jogok védői, azok az emberiség fennmaradásának a jogát is megfelelően képviselik, bármilyen durva legyen is ez a kijelentés. Integráljuk őket, igen, de hogyan? Mikor minden kísérlet abba fullad, hogy kihasználják az előnyeit és tovább élik a jól megszokott életüket.

Nincsenek megjegyzések: