2011. március 18., péntek

az Érzés

Február 26-27, március 10, március 17 együtt hozta talán azt, hogy ma, március 18-án hazafelé jövet, egyszer csak megérintett a felismerés. Hogy, bár az utóbbi időben (és itt sok évről beszélek) azt hittem néhányszor, hogy ott van az érzés, de tulajdonképpen mindig csak egy rosszul sikerült másolata, a keresése, a reménye lehetett annak. Valami valahogy mindig hiányzott belőle. És akkor végezetül megoldotta a rejtélyt 50 percnyi érintés, ami előhozta az igazi érzést. Valami nagyon tisztát, ami mindent megoszt, ami azt szeretné, hogy mindent tudjanak rólad, és a múltbéli régi fájdalmaid ne veszélyként érzékeljék, hanem megértsék és ezáltal begyógyítsák azokat a kölcsönösséget tartva szem előtt. Az érzést, amely eltiporja az attól való félelmed, hogy az őszinteséged miatt veszíthetsz el valakit, hiszen aki az őszinteségedtől megijed, azt lehet jobb elveszíteni, mert nem az igazi. Erre építeni az életed elég rizikós, az igaz. Amolyan mindent vagy semmit játszma és türelmed kell legyen kivárni. De, ha megvan hozzá a kellő türelmed, akkor ajándékba megkaphatod talán egyszer majd cserébe az érzést. Az igazit.

Nincsenek megjegyzések: