Ő az egyetlen nagymamám, akit nagyon szeretek és tudom, hogy ő is nagyon engem. Már szinte 90 éves, de még nem szeretném elveszíteni. Nagyon sokat köszönhetek neki, gyerekéveimből szinte pont annyit, mint önzetlen szeretetéből mostanság. Szeretném, ha tudná, hogy mennyire sokat jelent számomra, szeretném tudni, hogy ma, amikor a kezét fogtam, érezte is ezt. Tudom, hogy felismert. És oly nehéz volt, hogy csak a jelenlétemmel segíthettem rajta talán. Annyiszor imádkoztál értünk Mama, és mi most érted imádkozunk. Legyél még nekünk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése