Hát igen, így járt. Kampányrendezvényre mentünk Csíkfalvára. Kivételesen aránylag időben elindultunk, mivelhogy a rendezvény két meghívottját, Szabó Csillát és Kemény Győzőt (Bojtorján együttes) vittük magunkkal. Már jó ideje keményen esett az eső, a Nyárádszereda előtti egyenes útszakaszt szinte teljesen ellepte már a víz. A komolyabb megpróbáltatás csak azután következett, Nyárádszeredát elhagyva ugyanis egy álló kocsisor végén kényszerültünk várakozásra. Kiöntött a víz, ellepte az utat, valaki egy terepjáróval átúszott, de a kiskocsik nem merészkedtek. Elindult egy biciklis, aztán a közepétől már tolta bringáját a térden felül érő vízben. Ettől talán, vagy az idő szorításától, megbátorodtam én is, s nekivágtam. Persze szóltam közben Istvánnak, jobb lesz felhúzni az ablakot, ha esetleg összecsapnának a hullámok felettünk. Tudtam, hogy evezők nincsenek nálunk, csak a motormeghajtás vihet át, hogy időben odaérjünk. De megcsináltuk. Persze aztán Csíkfalván újabb meglepetések értek, ugyanis nagyon megörvendtek nekem, s rögtön kineveztek bemondónak, az sem számított, hogy szabadidőnadrágos bemondó voltam, rám nyomtak figyelemelterelőként egy narancssárga viharkabátot, még a fideszes idők emlékét idézte a kép, csak erre éppen stilizált fenyőfa volt festve. Az sem jelentett bajt, hogy 5 perc bőven elég kellett legyen a konferancé megírásához, a többit improvizáltuk (vagy tam, jobbanmondva). Összességében jól végződött minden. Utána szerencsésen hazaértünk, talán az autónak is jól esett ez a jól megérdemelt mosás. S most akkor lefekvés lesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése