Ébredj Nyárádmente!

Az első gondolatom az, hogy mellveregető magyarnak fognak nevezni egyesek. Mint ahogyan a Csonkamagyarországon nevezik azokat, akik kezükbe vesznek egy Árpádsávos zászlót és azt üvöltik, hogy: "Gyurcsány takarodj!". Nem azért ez az első gondolatom, mert szégyellni fogom, ha annak neveznek. Amiatt gondolok erre, mert azon gondolkodtam el, miért nem létezik a mellveregető román, mellveregető szlovák, netalántán szerb fogalom. Miért van az, hogy ezek a népek nem bélyegzik meg ilyen jelzőkkel azon polgártársaikat, akik nemzeti öntudata talán kissé magasabb szintet üt meg. Akinek számít az, hogy ámítják csak, vagy valósan képviselik valakik. Aki felfogja azt, hogy miért kell az autonómia. Miért kellenek olyan emberek, akik hisznek benne, akik el tudják mondani, mit nyerünk vele. És miért nem kellenek azok, akik csak felhasználják holmi kampányszlogenként, 4 évente. Nekünk erdélyi magyaroknak lesújtó véleményünk volt azokról, akik Gyurcsányt választották vezetőjüknek. Éreztük ezt mindazok ellenére, hogy sajátmagunk által választott vezetőink voltak az elsők, akik üdvözölték a sikerét. De én most is azt mondom, akkor nézzük le őket, akkor vegyünk a bátorságot és csak akkor érezzük a magaslaton magunkat, ha képesek vagyunk gerincesebb vezetőt, képviselőt, szenátort megválasztani magunknak. Ha képesek vagyunk meggyőzni azt a közösséget, amelyben élünk, hogy elmenjen választani akkor, amikor lehetősége adódik a választáshoz. És mindenki magával vigyen, ne egy, hanem minnél több embert, aki elősegítse az első lépését 18 év után annak, hogy legyen bár egy emberünk, akit nem az mozgat, hogy elárulja azokat, akik megválasztották, hanem hogy legjobb tudása szerint képviselje az érdekeiket. És ti, Szovátaiak, Nyárádmentiek, mindazok, akik a 2-es szenátori körzetben lehetőséget kaptatok arra, hogy nekünk is megválasszatok végre egy ilyen embert, tartoztok ezzel, nem nekünk. Az egész erdélyi magyarságnak tartoztok ezzel. Nehogy azt higgyétek, hogy nem látom a saját felelősségünket. Hiszen mi is kellett volna támogassunk magunknak egy jelöltet. Kis erőfeszítéssel megtehettük volna. De alapjába véve adtunk egyet oda, ahol a legnagyobb az esélye. Kampánycsend van, nem említettem egyetlen nevet sem. De a kampánycsend nem azt jelenti, hogy nem beszélhetünk embertársainkkal arról, hogy miért kell elmenni szavazni. Mindenki menjen el. Jómagam is ezt fogom tenni. Nem azért, mert van kire szavazzak. Hanem, hogy ne használhassák fel a szavazatom. Érvénytelen szavazólapot fogok az urnákba tenni. De ti, akiknek van választási lehetőségetek, olvassátok a verseket, de szavazzatok az igaz emberre.