2008. szeptember 25., csütörtök

Utolsó vacsora, Bp.

Igen, elértem a vacsorát. Már nem sokan voltak az étteremben, összesen két pár közé helyeztek be egy asztalhoz. No láss csodát. Arról talán eddig nem sokat írtam, hogy a napok folyamán mindenféle nemzetek szülöttei, fehérek-sötétek és sötétebbek fordultak meg körülöttünk. Ez igazán egy nemzetközi hotel, angol (brit), angol (indiai), indiai, a vágottszeműek különböző válfajai (még a medencéket is körbelátogatták idegenvezetővel, talpig öltözékben, és a fényképezőgéppel az oldalukon), szlávok (no itt bajban voltunk, ki volt ukrán, orosz, bolgár, szerb, szlovák), olaszok, franciák, spanyolok, minden. És akkor erre, ma beültetnek egy idős és egy fiatal pár közé. No, hát láss csodát, még véletlenül is mindkét csapat nyelvét teljes mértékben értettem, pedig nem tartozik a világnyelvek közé, bár egyre több országban sokan beszélik, főleg epertermő vidékeken. Hamar jóllaktam ma, és jöhet a lefekvés.

Nincsenek megjegyzések: