2008. október 28., kedd

A kőhalmi vár

Egy sikeres munkanap után beszoríthat az ember egy rövid kis kiruccanást is hazafelé. És amikor lehet, igyekszem megejteni ezeket a kis kitérőket. A kőhalmi vár már régóta a meglátogatandó objektumok kategóriába volt sorolva, volt is egy-két próbálkozás ez irányba, de valami miatt eddig sosem jött össze. Vagy zárva volt és sehol nem találtuk a várat felügyelő manust, vagy egyszerűen nem megfelelő időpontban, esetleg sietősen jöttem hazafelé. Aztán ma összejött és minden fáradalmat megért. Érdekesen nézhet ki abban a környezetben egy öltönyös alak, fényképezőgéppel a kezében, de én nem szemléltem magam kívülről, csak végigsétáltam a váron és igyekeztem úgy fotózni, hogy minél jobban szemléltessem azt a hangulatot, amit egy régi omladozófélben lévő vár nyújthat az embernek (mindezt a szimbolikusnak is mondható 2 erős oroszlánnyi, a felügyelő napi alkoholadagját pótolandó összegért élvezheti az arra járó. Érdemes).
Kőhalom (Rupea) és a vár története röviden: "A települést II. Géza által behívott német telepesek alapították, eredeti neve Kozd volt. Ez a tatárjáráskor elpusztult. A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven. Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 1421-ben a törökök dúlták fel, ezután a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el. Utána elveszítette jelentőségét, azóta pusztul. 1849. július 30-án a település mellett zajlott az 1848–49-es szabadságharc egyik ütközete, Dobay József csapatai vereséget szenvedtek Dyck cári tábornok seregétől."

A KÉPEK.

Nincsenek megjegyzések: