Arad a régi, felismertem a főteret, pedig egyetlen egyszer jártam ott. Valamilyen okból kifolyólag az az érzésem, hogy hasonlít Vásárhelyhez. A főtere biztosan. Jellegzetes ezekben a hagyományosan magyar városokban, hogy óriási román katedrálisok körül folynak az építkezések, és ha bemész a város igazi központjába, akkor ott van a katolikus, a református, esetenként az unitárius templom. Aradon ez talán az esetek egyik legnyilvánvalóbb formájában jelentkezik. Másrészt sikeresen újítják fel a régi épületeket, és a főtér igazán kellemes. Aradon a lányok is szépek, nem annyira, mint például Szatmáron, de az aradiak a normalitásukkal kompenzálják szerintem ezen elmaradásukat. Az emberek, a kollégák, gyógyszerészek, totálisan pozitív benyomást tettek rám, átéreztem a helyi problémáikat. A holnap a megoldásokról szól. Aztán Temesvár fogadott. Lett volna néhány cél, akivel találkoztam volna. Hiszen egyik legemlékezetesebb temesvári látogatásom az 2000-ben volt. Előtte, utána tett látogatásokról még mindig voltak emlékek. Az aradi útról befele jövet a Bánát Egyetem mellett mentem el. De találkoztam itt Temesváron egy nagyon kedves ismerőssel. Újra csak jó érzés az, hogy bármerre megyek, akadnak kedves emberek, akiket ha felhívok, szívesen találkoznak velem. Aztán kis szakmai összeröffenés, érdekes beszélgetések, és lefekvés jön. Közben meg, nektek jó éjt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése