Önmagunk hülyítése mire jó?

Mindenki tesz olyat az életben, amire nem büszke, aki tagadja ezt, az álnok csaló. Persze ki súlyosabb, ki kisebb gyarlóságot követ el. Ez emberi mivoltunknak a velejárója, senki sem tökéletes és mindenki meg kell tanulja az életet, ami a tévedésekkel együtt jár. Néha ösztönös reakció, hogy csúnyán viselkedjünk valakivel, mert ellenérzéseket vált ki belőlünk. Emberi dolgok ezek, és igazán elítélni sem lehet őket, pontosan azért, mert az vesse rá az első követ, akivel sosem történt ilyen vagy ehhez hasonló. Nehezebben elfogadható, bár sajnos szintén emberi az a reakció, amikor a saját tévedésünket azzal próbáljuk kimagyarázni, hogy azt tesszük felelőssé, akivel szemben tévedtünk. És beleesünk egy ördögi körbe, amikor egyre nagyobb ferdítéseket találunk ki, hogy magyarázunk meg, magyarázunk ki, hogy tévedésünk, s miért ne, szemét, hálátlan viselkedésünk mindenki számára egyértelműségét palástoljuk, félremagyarázzuk. Ferdíteni nagyon könnyű dolog és szintén emberi dolog, hogy hatásos és eredményes mindez, hiszen az emberek nagy része nem fordít fáradtságot arra, hogy egy információt a másik oldalról is leellenőrizzen. És mivel sokkal többen vannak ilyenek, természetesen annak az igazát hiszik többen, aki durvábban ferdít és mindezzel sokkol. És esetleg véleményükkel a másik oldalt is befolyásolják. Ebben az egész körben aki a legel ítélendőbb, az maga tévedett, maga volt szemét aztán meg, hogy mindezt megmagyarázza, tovább szapulja azt, akivel szemben tévedett. Megfigyelhető az is, hogy folyamatos kényszert érez, hogy görcsösen bizonygassa igazát, olyannyira, hogy egy idő után eljut oda, hogy már maga is elhiszi, hogy neki van igaza. A "szenvedései", amelyek a tévedésre "rávitték" valóssá válnak számára, az ügy pikantériájának is nevezhetnénk azt, hogy a végeredménye a dolognak az lesz, hogy újra meg újra végigéli és elszenvedi a kitalált negatívumokat. Ami továbbra sem válik hasznára a támadott félnek, hiszen újabb ferdítésekhez vezet. Alapjába véve önsanyargatás lesz belőle a tévedő számára, tehát áldozattá válik, csak amit soha nem sikerül felfognia, hogy nem más, hanem önmaga áldozatává. De lényeg az, hogy mást tesz felelőssé és íme a feladvány: Győzd meg, hogy kezeltesse magát! És segítettél rajta!