2008. augusztus 13., szerda

Mókus, virág, meteorit

Nincs közöttük átmenet, mégis. A kertben egy mókus ottragadt mozdulatlanul egy mogyorófaágon. Minden szögből körbefényképeztem, mert az egyetlen menekülési útja az hozzám közel vezetett el. S akkor ottmaradt inkább, ameddig aztán "elengedtem". A virágok egyéb okok miatt maradtak a helyükön, ők kedves fotóalanyok, azért szeretem őket. Fantasztikusan tudnak kinézni és mégsem kell annyi türelem hozzájuk, mint egyéb alanyokhoz. Aztán pedig augusztusi hónapban éjjelente hagyományos meteorit eső. A sötét égbolton amúgy is nehéz még az egy helyben álló csillagokat is lefényképezni, állvánnyal, hosszú exponálási idő, türelem. S akkor egy alig századmásodpercig, de addig tisztán látható hulló csillagnak nevezett jelenséget maximum a kívánságok teljesítésére lehet kérni, de nem lehet előre látni és rövid idejű léte nem engedi meg, hogy felkerüljön a fotóra, ha esetleg az exponálási idő alatt bele nem mászik a képbe. Arra a néhány századmásodpercre. Komoly felszereléssel talán. Majd lesz.

4 megjegyzés:

Meso írta...

Jók az írásaid... :)

azÁldóját írta...

Köszönöm:)

Meso írta...

:)

Ráduly Levente írta...

Kívánság teljesítésére kérni?
Hát legyen! Fényképezhessünk le! Állj! Vagy hullj lassabban. :)
Vagy tedd profibbá a gépünket. stb.

L.