2008. augusztus 31., vasárnap

Na stop, film

I Could Never Be Your Woman, magyar fordításban Anyád lehetnék. Hát, nézem már egy ideje. Michelle Pfeiffer alakít. Van kis ajánlás a részéről is, hogyan viselkedjen a nő egy kapcsolatban, hogy megfogja a pasit. Fenébe, hogy mostanság minden erről szól. Ráadásul fordítva ez talán még igazabb és még nehezebb... persze, hiszem egy dolog az elmélet, s megint más dolog annak a gyakorlatba ültetése... Paul Rudd minden filmben ilyen vicces? Vagy csak nekem jön be a stílusa... És ezt gondolja magáról: "Meg kellett nevettetnem a lányokat ahhoz, hogy felfigyeljenek rám."... és 32 éves... a csaj pedig 37 (-nek adja ki magát), és épp megszívatta a kislánya... a pasi pedig, most éppen egy barátomra hasonlít, a nő lányát már "elcsábította"... aztán van benne ritmus is... akarja is, meg nem is (persze nem kell mondjam, hogy a nő a határozatlan)... na, miért mindig ez a replika? Tudja, gondolkozott-e egyáltalán valaki azon, mekkora erőfeszítés kell ahhoz, hogy barát lehessünk azzal, akire másképpen nézünk?... werbung, reklám, szünet, kell kajáljak... na folytatás, hát, brutális poénok, de kacagni lehet rajtuk kis humorérzékkel... ehh, fenét, ez csak a filmekben történik így, erre már rájöttem magamtól is, de attól még jó lenne, ha így lenne... és mondja még azt valaki, hogy csak nekem tünik úgy, hogy jelzésértéke van annak, hogy mostanság milyen filmeket nézek meg, véletlenül kiválasztva őket. Ebben a filmben minden pasi 32 éves akar lenni. Az is aki 27 és az is aki 49... bocsi, de manapság minden filmben van egy-egy homár (így nevezik). Mióta lett ez ilyen természetes? Pfff... két kis őrült... és egy szemét kis titkárnő... legalább az idióta tanárt jól megszívatta, valószínű azért alakított akkorát, mert harcol a világ furcsaságai ellen (most ez a nő)... ide írom le azt is, hogy a Definately, maybe-hez hasonlóan, ebben a filmben is ügyes a kislány... ebben a filmben jobban játszik a forgatókönyv írója, a felismerés csak a 81. percben következik be... huh, egy hang, ami arra késztet, hogy belenézzek a producerlistába. Lehet közöttük van Clint Eastwood is?... no, de a kislány tényleg meghatóan jópofi, Izzie szívdöglesztő... "Istenem! Most nézd meg!"... Igen, s meg van a mondanivaló is: "Ha elég sokan leszünk nevetségesek, egy idõ után az lesz a természetes." Én nyertem...
UI. Megírok egy titkot. No nem olyan nagy titok ez. Egész egyszerűen legyen egy gondolat. A "Mered, vagy nem mered?" bejegyzés is egy filmről szólt. Akkor azzal kezdtem, hogy aki meg akarja nézni a filmet, ne olvassa el a bejegyzést, csak utána. Egész pontosan a film végén írtam be az elejére ezt. Aztán rájöttem, hogy akkor inkább úgy írok filmekről, az érzésekről amit kiváltottak bennem, hogy a cselekmény magában ne derüljön ki, inkább kedvet adjak a film megnézéséhez úgy, hogy időközben nem lövöm lehetőleg le a poénokat. Aztán elfogadtam, egész pontosan lenyúltam utólagos engedélyével egy kedves személy ajánlását, hogy tegyem mindezt a szubjektíven kommentált filmajánló címke alatt. S lőn. És tetszik, érdekes.

Nincsenek megjegyzések: