Ez a lecsengése a mai napnak. Ha megdobnak kővel, kenyérrel dobj vissza, főleg amikor egy hozzád közel álló személyről van szó. Pedig éppen akkor fáj legjobban, hogy kővel dobott vissza, miután te kenyeret adtál neki. A vér végül is nem válik vízzé, csak egyesek víznek hajlamosak látni a vérüket. De Istennek legyen hála, a mai nap egy nagyon bölcs döntést hozott, ami megnyugvást jelent egyrészt számomra, másrészt pedig ha még sokat olvasok egy bizonyos levelet, lehet mégiscsak meggondolom magam. De nem fogom, maradjunk hát ebben. Nem kell tudni, miről van szó, a tanulságot olvassátok, az a lényeg. És a tanulság az, nézzetek majd szét, kinek érdemes kenyeret adni, hogy aztán megdobjon kővel. De nehogy azt higgyétek, hogy biztosan el lehet majd ezt dönteni valaha is. S most lezártam azt a bizonyos levelet, mielőtt meggondoltam volna magam a mai napi döntést illetően.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése